Barack Obama amerikai elnök hamarosan új embert fog jelölni az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve igazgatótanácsába - értesült a Reuters. A hírügynökség szerint Allan Landon, a Bank of Hawaii korábbi vezérigazgatója kaphat új széket a Fednél.
Ismét élesen bírálta az amerikai elnök Oroszországot az ukrán válságban játszott szerepe miatt. Barack Obama a G20 csoport szombaton megnyílt ausztráliai csúcsértekezlete előtt, egy nyilvános beszédben azt mondta, hogy "az orosz agresszió fenyegetés a világnak, ahogy azt a maláj utasszállító repülőgép megdöbbentő lelövése is jelzi". Még a G20 csúcstalálkozó előtt a sajtóban számos cikk jelent meg arról, hogy ezen az eseményen várhatóan sok kritikát fog személyesen, illetve nyilvános beszédek formájában kapni Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami a kelet-ukrajnai, egyre fokozódó feszültségekkel is indokolható.
Videóüzenetben állt ki Barack Obama amerikai elnök az internet semlegességéért, vagyis elutasítja, hogy az internetszolgáltató cégek bizonyos adatforgalmat előnyben részesítsenek. Ezzel alaposan megmozgatta a tőzsdei árfolyamokat is.
Röviden, állítólag néhány percen át beszélt egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének pekingi csúcstalálkozóján.
Barack Obama amerikai elnök Bill Clinton - civil társadalmakat támogató - szervezetének éves New York-i konferenciáján szólalt fel kedd este. Az Egyesült Államok elnöke beszédében Oroszország, Kína, Venezuela, Azerbajdzsán és Egyiptom mellett Magyarországot is megemlítette, ahol korlátozzák a civil társadalmat.
Főként a szerteágazó közel-keleti feszültségek okairól és megoldási irányairól adott interjút a The New York Times online változatának péntek este Barack Obama amerikai elnök és párhuzamot vont az ottani tapasztalatok, illetve az amerikai politika működése között. Szavai szerint az amerikai politika "működésképtelen" és annak szereplőinek okulniuk kellene a Közel-Kelet "szörnyű megosztottságaiból". Emiatt kijelentette, hogy Amerika számára önmaga jelenti a legnagyobb fenyegetést, nem valamilyen külső konfliktus. Obama arra is figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a nyugati szankciók ellenére bármikor "behatolhat" Ukrajnába, illetve arra is, hogy Izrael számára a túlélés a kérdés.
Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy Irakban engedélyezte az iszlamista szélsőségesek elleni légicsapásokat az amerikai alkalmazottak - a katonák és a diplomaták - védelmében és azt, hogy a jazidi vallási kisebbség elleni népirtás megakadályozása érdekében humanitárius segítségnyújtást rendelt el.
Videókonferencián tárgyalt az Oroszország elleni új szankciókról Barack Obama amerikai elnök Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország első emberével - közölte a Fehér Ház a USA Today beszámolója szerint.
Hét orosz kormánytisztviselőre és tizenhét vállalatra vetett ki hétfőn újabb szankciókat az Egyesült Államok, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen körét célozzák. Hasonlóan célzott szankciókra készülnek az uniós illetékesek is, noha az EU és Oroszország közötti kereskedelmi kapcsolatok sokkal intenzívebbek. Az amerikai lépéseknek csak részben apropója az, hogy a napokban több EBESZ-megfigyelõt foglyul ejtettek az oroszbarát szeparatisták Szlovjanszkban. A feszültség több nagy kelet-ukrajnai városban igen feszült, a szeparatisták további épületeket foglaltak el, illetve Donyeck megyéhez hasonlóan a kelet-ukrajnai Luhanszkban is kikiáltották már a "népi köztársaságot" az oroszbarát szakadárok. özben meglőtték a második legnagyobb ukrán város oroszbarátnak tartott polgármesterét, illetve egyezség született az Ukrajnának Szlovákia felől visszatáplálandó gázszállításokról is.
Folyamatosan nőtt a piaci és diplomáciai feszültség a mai krím-félszigeti népszavazás előtt amellett is, hogy az eredményt szinten borítékolni lehetett. Vasárnap esti részeredmény szerint egyébként a népszavazásra jogosultak szinte teljes egésze az Ukrajnától való elszakadásra voksolt, így a félsziget parlamentje már hétfőn kezdeményezi az Oroszországhoz való csatlakozást, amely gyorsan megtörténhet. Mostantól a fő kérdés az, hogy Oroszország megelégszik-e a Krím-félsziget megszerzésével, vagy Kelet-Ukrajna oroszok lakta területei is célponttá válnak, az ottani oroszokat ért inzultusokra hivatkozva. Más területek elszakadási törekvéseit fékezheti, hogy a mai népszavazás eredményét sem ismerik el a nyugati hatalmak, illetve kemény politikai és pénzügyi szankciókat léptethetnek életbe már jövő hét elején. A mai népszavazás üzenete mindenesetre egyértelmű: megbomlott Ukrajna területi egysége.
A hét végére ismét kiéleződött a konfliktus Oroszország és az Ukrajna területi egységéért kiálló nyugati hatalmak között, a krímiek elszakadása miatt. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió is kész keményen reagálni, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont nem hajlandó meghátrálni. Egyes kommentárok szerint ez ismét nagyon veszélyes helyzetet eredményez a konfliktusban.
A magyar szoftverfejlesztő cég, a Prezi tovább öregbíti nemzetközi hírnevét, ugyanis 100 millió dolláros felajánlásával csatlakozik az Obama-kormány által életre hívott ConnectED elnevezésű oktatásfejlesztési programhoz. Korábban olyan óriások áldoztak a jó ügy érdekében, mint az Apple, a Microsoft, vagy éppen a Verizone. A hivatalos bejelentésre ma este kerül sor, aminek a keretében Árvai Péter, a Prezi vezetője találkozik Barack Obamával - írja a Reuters.
Pénteken Barack Obama arról tartott beszédet, hogy újra kell gondolni azt a gyakorlatot, ahogyan ma az ügynökségek és a magánvállalatok az adatokat kezelik - írja a Bankinfosecurity.com. A Big Data megoldások ugyanis teljesen átírták a korábbi adatkezelési és -elemzési szokásokat.
Összesen 106 185-en kötöttek új egyéni magán egészségbiztosítást október 1. - az egészségügyi reformvonatkozó részének életbe lépése - és november 2. között, ami messze elmarad az első hónapra várt mintegy félmillió főtől - derült ki az amerikai kormány által szerdán nyilvánosságra hozott hivatalos adatokból.
Az igencsak forró érzelmeket kiváltó politikai birkózást követően most pár hónap nyugalomra számíthatunk, ugyanis a csődveszély elhárult. Barack Obama elnök tegnap éjfélkor már alá is írta a végül mind a két fronton megszavazott törvényjavaslatot, és így holnap már munkába is állhatnak a kényszerszabadságukat töltő állami munkások. A piaci szempontból legfélelmetesebb adósságplafon problémáját február 7-ig tolták ki, végleges megoldásról viszont még szó sincs. A vesztes Tea Party mozgalom folytatni akarja a harcot, ugyanakkor Barack Obama elnök szerint nem lesz még egy ilyen huzavona. Mi szkeptikusak vagyunk ez utóbbival kapcsolatban.
Arról értesültünk, hogy John Boehner a képviselőház republikánus vezetője rábólintott a szenátusi javaslatra, tehát nem engedett tovább a radikálus Tea Party mozgalom nyomására. A demokraták vezette szenátus által kidolgozás alatt levő törvényjavaslat tehát szavazásra kerülhet még ma, ezzel pedig ideiglenesen elfogadásra kerülne a szövetségi költségvetés és az adósságplafon megemelése is.
Fontosabb részletek
Megegyezés látszik kirajzolódni a szenátusban a határidő lejártához közeledve, bár a politikai háborúzásnak még nincs vége. A kidolgozás alatt levő tervezet szerint akár jövő február 7-ig is kitolhatják az adósságplafon problémáját, sőt, a kormányzati leállást is feloldanák. A veszély ugyanakkor még továbbra is fennáll, hogy a tervezetre a republikánusok olyan politikai manőverekkel válaszolnak, ami a csütörtöki határidő utánra tolná a megegyezést. Bár azonnali csőd akkor sem lesz, de ez mindenképpen letörhetné a most látott pozitív piaci hangulatot. A képviselőház ma délután három órakor ül össze, hogy megtárgyalja a továbbiakat.
A délutáni fejlemények szerint a republikánusok nem fogadják el a szenátus terveit. Az aktuális fejleményeket az alábbi percről perce cikkünkben követheti:
Nincs megegyezés annak ellenére, hogy a republikánusok tegnap ideiglenes megoldást javasoltak az adósságplafon megemelésére. Barack Obama elnök nem utasította el az ajánlatot, de a kormányzati leállás feloldását is látni szeretné, mielőtt belemegy a fiskális vitákba. Az egyeztetések tehát elhúzódnak, miközben már 11 napja tart a részleges leállás és jövő csütörtökön már csak a pénzügyi tartalékok tartják talpon az országot.
Amennyiben nem sikerül a következő hetekben két fontos kérdésben megállapodnia az amerikai politikai elitnek, akkor a történelemben először következhet be államcsőd a világ legnagyobb gazdaságában. Az ügy súlyához és az eredménytelen politikai csatározásokhoz képest eddig viszonylag nyugodtak voltak a pénz- és tőkepiacok, de ez bármikor egy csapásra megváltozhat. Ennek már a keddi kereskedésben látszottak előjelei. Könnyen lehet azonban, hogy csak az utolsó pillanatban érkezik jó hír Washingtonból, így akár extrém forgatókönyvekre is fel kell készülnünk.
Az elemzés legfontosabb gondolatai, üzenetei:
Az Egyesült Államok képviselőházának republikánus elnöke, John Boehner tegnap arról beszélt, hogy nem hajlandóak anélkül megszavazni az adósságplafon emelését, hogy nem társítanának mellé más rendelkezéseket is - számolt be róla a Bloomberg. Barack Obama elnök viszont nem hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz, szerinte ugyanis nem volna szabad ezt a kérdést politikai nyomásgyakorlásra használni.
Több mint 80 ember volt a fedélzeten.
Izgalmas napunk van.
Hetek óta nem láttunk ilyen durva mozgásokat.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklsitben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
